Hje, ezt elrontottam. Naponta kellett volna írni, mint a magyei internetes sajtó. Akkor nézzük, mire emlékszem. Nem is, előbb a mit keresek én itt, és egyéb előzmények. Múlt héten megnéztem a karneváli darab (Machiavelli: Clizia, a titokzatos szépség) főpróbáját - mondanom se kell, betegre kacagtam magam, a darabon is, meg Bezerédi Zoltán prológusán is, melyet direkt nekünk, helyieknek címzett, csak mi értjük. 
Aztán próbák ezerrel, mert hát nyakunkon a karnevál. Jómagam kissé dühösen álltam neki, mert immáron 7. éve semmit se látok a karneválból, mivel a szereplés mellett egész nap kint kell(ene) lennem a Romkertben. Így volt ez idén is nagyjából - már amikor nem esett.
Péntek: Előadásunk inkább főpróbára hasonlított, mivel két kulcsszereplőnknél a gyomor hívó szava erősebb volt az én ordítozásomnál, így "beugrottam" helyettük, Apor meg csak spontán megjelent a színpadon, nem kis derültséget keltve. Szóval a pénteki elég gáz volt. De hálás közönségünk ezt is értékelte. Aztán szokásos romkerti pangás, pénteken még sokan dolgoznak, meg hát drága a belépő. De azért a rabszolgavásárra sokan bejöttek. Idén a darab címe: "Legyen Ön is rabszolga!" 
Bizony, eladhattad magad rabszolgának! Erről bővebben ld. Vasárnap. Aztán vacsi (sose fogom megszeretni a menzakaját). Majd sprint haza, cucc le, vissza Encsihez, és irány a Keleti udvar, a Said Tichiti Trio koncertje. Na, az elnyerte bloggerünk tetszését! De még hogy! 
A közönségét... azt nem tudom, a helyiek mindig olyan borzasztóan passzívak, csinálhat az ember bármit. Pedig igazán igyekeztek. Aztán még megnéztem az Artistica Anam Cara és a szombathelyi kötélugrók közös fellépését, amiért le a kalappal mindkét csapat előtt! Majd szunya.
Szombat: Kedvem szeszélyes, mint az időjárás, csak ebédelni mentem (elsózott borsóleves és sótlan milánói sertésborda), majd Romkert. Fellépés: mindenki ott volt, a közönség is, sőt Napocska is volt. 
Szóval az jól sikerült. Aztán beboruló ég, paprikás blogger. A rabszolgavásárt elmosta az eső, így az esőhelyszínen tartották meg, ahol se kellékek, se túl sok néző, szóval nem úgy sikerült, ahogy a szereplők szerették volna. A fáklyás felvonulást is elmosta az eső a rádióinterjúnkkal együtt.
Vasárnap: frissssen, kipihenten, egész korán kimentem, délben előadás, a végére majdnem tökéletesen. Megint hálás közönség. Aztán go home ebédelni, mert nem kell menzakaja. Felvonulás: időben elkezdték! Ilyen se mostanság volt. És gyors volt, egy és negyed óra kb. Aztán interjú. Hehe. Túléltük, sikerült pár értelmes mondatot összekaparni. Majd Romkert, inkább ismerősök, mint turisták, de hát vasárnap mindig a helyiek jönnek ki. A rabszolgavásár hatalmas volt! Sok spontán poén, és az önjelölt rabszolga az átlagember számára lehetetlennek tűnő feladatot (érintse meg bal sarkával a háta jobb felét) megcsinálta!!! Leesett ám az álla a rabszolgaügyi bizottságnak, no meg a rabszolgakereskedő Flavius Calmaricus Egoismusnak is! Meg nekünk is. Aztán kis séta az öreg város vásárában, langalló, borocska, vásárfia. Aztán ágyikó itthon.
Ma meg rendrakás a Romkertben, mesélés, stb.Jövőre veletek ugyanitt!
U.i.: Meglett a kép!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése