Ma végre befejeztem a tanévet, hivatalosan is. Az utóbbi másfél hónap nagyon nehéz volt számomra: részben mert meleg volt / van, ami nálam egyenlő azzal, hogy nem bírom rászorítani a tanulásra, másrészt valahogy sokkal többnek éreztem a megtanulandó anyagot, mint eddig. És hát itthon egyre rosszabb a helyzet. Néha komolyan elgondolkodom rajta, hogy minek is jövök haza?! De szeretek itthon lenni, ismerős környezetben, itt nőttem fel. De egyre inkább úgy érzem, hogy itt nem sok jövőm van. Munkát itt szinte biztosan nem fogok kapni. Tehát építgetni kellene a "jövőmet" máshol. Erre valamikor a félév közepén döbbentem rá, és onnantól kezdve ezen rágódtam tanulás helyett. Meg is látszott az eredményeimen. Persze lehet, hogy nem folyton a fiúkhoz kellene magam hasonlítani.De a félévnek vége, bárnem vagyok egyáltalán büszke magamra, hiába mondják mások, hogy szép eredmény ez is.
Valahogy mindig úgy alakul, hogy hol az egyik, hol a másik szakom a domináns, a másik rovására. Most is ez történt, megfűszerezve azzal, hogy új tanárom is lett. Akinek mindenáron be akartam bizonyítani, hogy érek annyit, mint a fiúk. Főleg az első zh után, ami siralmasra sikeredett. Ettől kezdve ez az óra háttérbe szorított minden mást. Egyetlen cél volt minden héten: a kiadott anyagot megcsinálni, ha beleszakadok is! Néha nem jött össze, ami azzal járt, hogy dorgálás helyett "ja, maga nem készült" pillantást kaptam, ami rosszabb volt ezerszer annál, mintha beszólt volna, amit a többiek szoktak. Szóval hajtás. De nem érzem úgy, hogy elértem volna a célom. Olyan jó volna vele egyszer beszélgetni, sok mindenről. Ha elmondhatnám neki, mit gondolok róla, és hogy milyen fontos számoma az elismerése. De nem merem.
Na, de hogy valami jót is írjak: szert tettem egy csodálatos barátnőre 
Vele aztán bármit meg tudok beszélni,és sosincs híján bátorító szónak. Amit elhatároz, az megcsinálja. És mindig vidám. Hála neki, sokkal nyitottabb lettem, így "rengeteg" embert ismertem meg.Csúcspont a májusi bécsi kirándulás volt. Hogy azt mennyireélveztem! És a legjobb hír: fél évig Bécsben fogok tanulni!!! Sokat várok ettől a fél évtől. Új környezet, de mivel már párszor jártam kint, nem idegen, sőt, rajongok azért a városért. Császárvárosi kalandjaimról majd beszámolok itt
Ja, és végre NYÁR! Szépen süt a Nap (szigorúan kint, én nézem bentről), és VÍÍÍZ! Nehezen vagyok meg nélküle, de hát mi várható egy vérbeli Skorpiótól? 
Meg a szokásos nyári program: karnevál. Idén rendezünk is. Komoly feladat, nálam jóval idősebbeket irányítani, elsimítani a konfliktusokat, stb. Majd meglátjuk, hogy bírkozok meg vele."
2008-07-04 18:24
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése