Ez egy itthoni bejegyzés lesz. Meg a következő egy-kettő is, azt hiszem.
--------------------------
Pénteken sok-sok cuccal megrakodva - elvégre minden valamire való Jézuska visz ajándékot - indultam haza.
Kicsit elszámoltam magam: 1. 14:10-kor indultam el a koliból
, a vonat meg 14:36-kor a Südbahnhofról
. 2. Kis naiv Jézuska azt hitte, nem lesznek sokan. Csak ugye szünet lesz... Mondanom se kell, csurig volt a deutschkreuz-i vonat. Sebaj. Sopronban kaptam jegyet, el is értem négykor a szombathelyi vonatot. Ami 16:25-kor el is indult. Aztán Acsádtól vonatpótló busz. Végeredmény: 120 km 190 perc alatt.
Szombat-vasárnap semmi különös, itthon tettem-vettem, illetve tespedtem.
Hétfőn akkor is Bp
! Ha sztrájk van, ha nem. Utálok korán kelni. Hétfőn ötkor keltem.Reggel
telekocsival felmentem Pestre. Be az egyetemre. Kellene az indexem. TO meg kilenckor nyit. Félt tíz fele arra somfordálok. Főgler. Mondom neki, hogy kéne az indexem. ő aztán nem tudja odaadni. Ok. Átmegyek a másikba. Nincs ott senki. Nyitvatartás: 11-14h. Ok. Akkor EK, találkozom Ildivel, kapok jegyzetet. Na, ott volt Kriszti is, meg Gábor is, így el is beszélgettünk egy jó fél órát. Vissza az egyetemre. Minden nem létező bátorságom összeszedve a
tanszék felé kanyarodom. Összefutottam Évivel, aztán Hajnal.
Meglát: Jaj, de jó, hogy itt van, bejön? Hááát
, kéne... Lecuccolok, ügyeletes titkárnő, mint mindig, mintha szeptember óta nem is telt volna el három hónap. Fatimától is megkaptam a kupacot. Aztán tényleg bátorsááág! Be az oroszlánbarlangba. Nagyjából három másodperc alatt kiderült, hogy nem kellett volna ennyire félnem... megtudtam mindent, kaptam tananyagot, tételsort, és nem is szedték le a fejem. Renivel is találkoztam, aztán jött még egy kör, Rasidnál. Éppen "elbeszélgetett" a másodévesekkel, mikor odaálltam elé, hogy izé, itt vagyok, és szeretnék jegyet, miből kell vizsgázni? Mosoly, persze, gyere csak. Megkaptam mindent, amit vettek eddig. Zsír. Vissza Hajnalhoz.
Nyomtassunk színes logós levelet, levélpapírra. Nos, ez töltötte ki kb. fél tizenkettőtől fél kettőig az időmet. De sikerült! Elvittem Hajnalnak Halm előadásának vázlatát, meg egy muszlim historiográfiás könyvet. Tök örült neki, annyira, hogy a vizsgaanyagot meg se kaptam... Sebaj, majd januárban. Közte futottam még egy kört, hogy index. Persze nincs ott senki. M
egyek vissza Főglerhez, hogy nincs ott senki. Válasz: Persze, szabadságon vannak. (EZT NEM TUDTAD VOLNA REGGEL MONDANI?!). Jó. Nem tudna esetleg bemenni érte? Válasz: NEEEM
! (BAROM!). Vissza a B-be. Miután Lizától megtudtam, hogy még a társalgás sincs veszve, elköszöntem Hajnaltól, és elindultam a Délibe.
Hogy én vonattal hazamegyek. (Ugyebár, hétfőn sztrájk volt.) 14.25-kor értem ki. (Előző vonat 14:22.) Bevillanok a jegypénztárba, megtudom, hogy megy Győrbe vonat, 15:22-kor, 17:25-re van bent, és még jegyet is vettem. Akkor már csak egy órát kell eltölteni a Déliben. Sehol senki. Galambokat etetek, vécés nénivel társalgok, MÁV-információs nővel beszélgetek, sétálok. Elered az eső. Végül 15:15-kor kiderül, melyik lesz a győri vonat. 37-kor el is indulunk. Csurig a vonat, de Tatabányától már egész szellős. Ja, Flirt, személy. 17:20-kor leszállok Győrben. Gabi feljött értem, úgyhogy innen kocsival haza. Háromnegyed nyolcra itthon is voltunk. És rájöttem, mi hiányzott az elmúlt három hónapban:
kedvenc tanszékem. Néha komoly küzdelmet vívtam az arcizmaimmal, hogy legyűrjem a mosolygási kényszerem. Főleg dél és kettő között. :)
Kedden moziban voltunk Dincsivel, az új
Keanu-filmen. 10:45-kor kezdődött, mi akkor vettük a jegyet. Bemásztunk a szalag alatt, be a terembe.
Rajtunk kívül csak egy pasi volt, két-három sorral lejjebb. Mint gimiben, mikor HP2-t néztünk februárban, hétköznap délután. Nosztalgia... Visszatérve: Nagggyon jóóóó film! Megint öltönyös. És azok a szemek! :) Plazából haza, Dincsi el, én fénymásolni.
Tegnap meg Jézuska, meg ma is, és holnap is. Telibe találtam, hogy a Húrin gyermekeit kapom! :) Meg még két könyvet (amit magamnak vettem Bécsben), és két pulcsit (amit szombaton vettünk), meg pár apróságot.
