2008. október 22., szerda

Roppant értelmes bejegyzéscím

Kedves Olvasók!

Nem, nem léptem le a térképről, csak nem volt mit írnom (és most sincs, de azért próbálkozunk).
Pénteken előadás (Borhi László tartotta) után a koliba visszatérve felnyaláboltam csomagjaimat és hazamentem. Persze nem is én lettem volna, ha ez simán megy... 15:04-kor indultam el a koliból, a vonat meg 15:54-kor Südbahnhofról. Villamossal be az egyetemig, onnan villamossal ki a pályaudvarra. Ez a művelet szerdán, mikor teszteltem, háromnegyed óra volt, szóval elég ideges voltam, mert négykor két vonat megy, ha lekésem őket, akkor hatkor van a következő. Most elég hamar kiértem, uzsgyi fel a vágányokhoz (a 11-19. vágány két emelet magasan van). Már csak azt kéne kitalálni, melyik is az enyém. Mert persze, hogy nincs kiírva semmi olyan településnév, ami segítene (Szhely, Sopron, Fehring, meg hasonlók), hanem Hartberg... Alatta apró betűvel: Rückwagen nach Sopron. Huhh, megvan. Vonatra fel, kellemes meleg,kényelmes ülés - tökély. Sopronban ugyan előrezavartak két kocsival, mondván, ezeket lezárják, hogy ne kelljen fűteni, de amúgy simán hazaértem, 2 óra alatt.
Hétvégén semmi érdekes, vasárnap délután jöttem vissza, most soproni átszállással, Ebenfurth felé. Két gyerkőc ült velem, meg az anyjuk, aki még véletlenül se szólt rájuk, pedig a kislány folyton rugdalt meg hisztizett, a kissrác meg a földön aludt. Na, mindegy, egy órát kibírtam. Ja, a lényeg. Az a fránya vonat megáll Meidlingben. Miért fontos ez? 1. innen olcsóbb a jegy. 2. 15 percre van a kolimtól metróval. Hát igen, jó pap is holtig tanul...
Hétfőn kis híján elaludtam (Katival egyetemben) Späte Neuzeit-en, mert valahogy nem kötött le a papírpénz téma. Ha a pasi egy percben 10x nem mondta, hogy "Hmmm?", akkor egyszer se. Kati hazament, én meg át Terrorismus-ra, mondván, az jó. Aha. Egy árva kukkot se értettem, mert valami elméleti bevezető volt, hogy mi a terrorizmus, és a pasi nem beszélt valami érthetően, se magyarul - akarom mondani németül. Az vigasztalt, Peti se értette.
Kedd: Házit kellett volna írnom, de semmi kedvem nem volt. Így reggel elmentünk Vivivel Bizánc előadásra, ami érdekes lenne, ha a bácsi nem hadarna. De veszedelmesen, 45 percben ledarálta, amit akart. Aztán séta a belvárosban (Graben), Deutschordenskirche, megnéztem, mikor lesz mise, majd a Stephansdom mellett megálltunk egy könyvesboltnál. Vivinek szóltam előre, ne engedjen be, mert akkor az legalább fél óra és egy könyv lesz, de hiába. Szóval gazdagabb lettem egy HP-vel, megint. Most németül. Először az ötödiket akartam, de az már felnőtteknek szól inkább, nehezebb a nyelvezete, így a harmadikat vettem meg. (A másikat meg majd szülinapomra...) Olvasgatom is, még jó, hogy olvastam már vagy négyszer magyarul meg kétszer angolul, így tudom, mit kell olvasni ;) Délután Botz, könyvtárban voltunk, elmutogatta, mi merre van - azaz mutogatta volna, mert semmi se ott volt, mint ahol kereste. Házi: írj recenziót egy nyár óta megjelent könyvről a témában. Köszi...
Ma meg háziírás helyett szunyálás, aztán azóta próbálkozom. 12-ig kellett volna elküldeni, most 12:47 van, és a második szöveg második oldalán járok...
---------------------------------
Az egész bejegyzés egyébként azon hirtelen felindulásból született meg, hogy rápislantottam az euró-forint árfolyamra. 280 az eladási ár?! Azt hiszem, nem eszem, olvasok, és ha hazamegyek milliomos leszek az egyébként roppant kevés ösztöndíjamból. :)

Nincsenek megjegyzések: