2008. október 23., csütörtök

Bemerkungen avagy Gondolatok a ... villamoson.

1. Tegnapi beszélgetésem nyomán rá kellett jöjjek, hogy kedvenc usztázom még mindig marhára hiányzik. Ebből egyenesen következik, hogy kedvenc tanszékem is, minden hibájával együtt. Cudar nagyon tudok ragaszkodni dolgokhoz, ezt tudom, de hogy pont hozzájuk?! Nem értem magam néha...
2. Már egész sok mindent értek órán - kivéve a tananyagot... Hiába, a szakszókincs,... bár úgy tartják, ilyen elvileg bölcsészeknél nincs, de mégis van. Néha marhára jól jönne egy történész szaknyelvi... az arab viszont nem gáz, mert azok ARABUL vannak. (Sose hittem, hogy ezért egyszer hálás leszek Iványinak, de valahogy neki mindig igaza van. Mint nekem.)
3. El tudnám itt képzelni az életemet. Minden olyan nyugodt, pedig legalább annyi ember lakik itt, mint Pesten, és rengeteg a bevándorló. Mégse láttam eddig semmi olyat, ami arra utalt volna, hogy nem fogadják el őket - pedig egyes pártok köztudottan nem éppen bevándorló-barát politikát folytatnak. Azt sem mondom, hogy fenékig tejfel az életük, mert pl. a gyorséttermekben nem látni osztrákot, csak ha diák., szóval nem éppen a legjobb melókat kapják. Problémák is biztosan vannak, különben nem sétálnának kommandósok a Schwedenplatztól egy utcára, géppuskával. (Ez komoly, azt hittem, rosszul látok.) Peti elbeszélése alapján ott van a zsidónegyed, de rendőrök mindenhol vannak, és elég sokan. Másik kedvenc: Parlament. Itt kérem szépen, a parlament bejáratánál/-ban állva is lehet fényképezkedni, meg a lépcsőn, szökőkúton, stb. Persze járőröző rendőr mindig van az épület körül, de még csak csúnyán se szoktak nézni. (Nem mint az amerikai nagykövetségnél...)
4. Gyalog sincs olyan messze az egyetem. Ugyanis reggel nem jött villamos (valami baleset volt Pötzleinsdorf felé), így gyalog mentem le, és csak 15 perc. Minek vettem bérletet?! Na jó, ez csak vicc volt, aki ismer, tudja, hogy imádok minden olyanon utazni, ami sínen megy, abból meg akad itt bőven. Ja, itt valamiért a tömegközlekedés is sokkal szervezettebb, mindenhova el lehet vele jutni, és ELNÉZÉST kérnek, ha késik bármi, nem csak a metró. Ja, mert minden megállóban van szinte hangosbemondó, vagy az arra közlekedő járat sofőrje szól ki, hogy egy darabig nem jön semmi, jobb, ha egy megállóval feljebb sétálnak.
5. Ettem bureket, azaz böreket.A változatosság kedvéért, spenótosat. Jó volt, csak nekem a spenót és sajt együtt mindig sós. Amúgy meg, ha normális fűszeres kaját akarsz, irány a kebabos, vagy a konyha, mert az osztrákok valahogy nem ismerik a borsot...
6. Ma International Day lesz, benézünk Katival rá, előtte asszem Schwedenplatz lesz, ami lassan törzshelyünkké válik. Hiába, ott mindig hallani magyar szót, és még magyar rendszámú kocsik is feltűnnek néha.
Summa summarum, egyáltalán nem érzem idegennek a várost, ahova kerültem, sőt, jobb, mint otthon.

Nincsenek megjegyzések: